Így lát a tehén – meglepő tények, amiket az istálló- és géptervezésnél figyelembe kell venni
Hogyan lát a tehenek az istállóban és a fejőházban? Miért torpannak meg egy átjáróban vagy fejés előtt? Ismerje meg, hogyan érzékelik a tehenek a mozgást, a fényeket és a környezetüket – és mit jelent ez az istálló- és géptervezés gyakorlatában.
A tehén zsákmányállat mivoltát, jól mutatja, hogy szemei a fej oldalán helyezkednek el. Ezáltal a ragadozók jelenlétét hamarabb észre veszi, mivel nagyobb látómezőben képes figyelni környezetét. Látótere akár 330°-os is lehet, így nemcsak a körülötte, hanem a mögötte zajló eseményeket is jól érzékeli. Legelés közben ez a látószög szinte 360°-ra is kitágulhat, így szinte teljes körű „panorámalátása” van, összehasonlításképpen az emberi látómező kb. 180°.
A zsákmányállatok, így a tehenek is, korlátozott térlátással rendelkeznek, mivel a szemük a fejük oldalán helyezkedik el. Ez megnehezíti számukra a távolságok pontos becslését. Ezzel szemben a ragadozók, akiknek a szeme előre néz, jobb térlátással bírnak – ez segíti őket a vadászatban. A tehenek egy tárgy távolságát csak úgy képesek megbecsülni, ha fejüket a tárgy irányába fordítják. Ugyanígy hangok esetén is a fejük elfordításával próbálják beazonosítani a forrást, majd eldöntik miképp reagálnak.
A tehenek függőleges látómezője nagyjából 60°, jóval kisebb, mint az emberé, amely körülbelül 150°. Az ember magabiztosan képes előre haladni, mivel egyszerre látja a talajt és az előtte lévő teret.
A tehenek látása korlátozott:
- Legelés közben fejük lefelé irányul, ekkor nyugodtak (A).
- Ha elindulnak, felemelik a fejüket, hogy előre lássanak, miközben még biztonságban érzik magukat a talajon is (B).
- Ha azonban túlságosan fel kell emelniük a fejüket – például amikor fentről érzékelnek fenyegetést –, csökken a talaj iránti bizalmuk, ami megállásra késztetheti őket (C).
Az oldalsó szemelhelyezkedés miatt a háromdimenziós látásuk is korlátozott. Ez a fajta látás segít minket abban, hogy a világot térben érzékeljük – hosszúság, szélesség és mélység alapján.
Az embernél jobb mozgásérzékelés
Ugyan a tehenek 3D-s észlelése pontatlan, ennek ellenére sokkal jobban érzékelik a mozgást, mint az emberek. Míg mi másodpercenként kb. 25 képet látunk, a tehenek akár 40–60 képet is képesek észlelni. Ez különösen érzékennyé teszi őket a gyors mozgásokra, főleg, ha azok 1,5 méternél távolabbról érkeznek. Ilyenkor nyugtalanná válhatnak. Ha egy tehén megijed vagy veszélyt észlel, a zsákmányállatok ösztönével reagál: menekül, és távolságot tart a veszélyt jelentő dologtól, amely lehet a fejőházban dolgozó ember is.
Ezért elengedhetetlen, hogy nyugodt, kiszámítható mozdulatokat tegyünk a tehenek közelében!
Vannak olyan szakemberek, akik tudatosan a zsebükbe teszik a kezüket, hogy elkerüljék a hirtelen karmozdulatokat.
Színérzékelés és fényviszonyok
A tehenek nem látják a vörös színeket, ezt a színtartományt szürkés árnyalatként detektálják. A kék és zöld tónusokat viszont jól érzékelik, és kifejezetten kellemesnek találják. A fényviszony változásokhoz lassan alkalmazkodnak. A gyors átmenet világosból sötétbe (vagy fordítva) megijesztheti őket. Ezt jól megfigyelhetjük, amikor az istállóból a várakozó térbe vagy fejőhelyre terelik őket: gyakran megállnak, mivel nem érzékelik, mi vár rájuk, vagy milyen a padló. Időt kell adnunk nekik, hogy szemük alkalmazkodni tudjon.
Emiatt az épület- és istállótervezésnél fontos figyelembe venni a fokozatos fényátmeneteket.
Istállók kialakítása és gépek elhelyezése
Az istállók és gépek – például fejőrobotok – tervezésekor figyelembe kell venni a tehén látását és viselkedését.
- Látóvonalak és mozgástér: Biztosítsunk egyértelmű látóvonalakat, és kerüljük a hirtelen mozgásokat. A gépek és akadályok ne vessenek zavaró árnyékokat vagy tükröződéseket. A robotfejés során a teheneknek szabadon kell tudniuk megközelíteni és elhagyni a fejőrobotot. A szűk átjárók és akadályok stresszt okoznak, csökkentve a robothasználati hajlandóságot. Egy jól kialakított istálló elegendő helyet és átláthatóságot biztosít.
- Fényviszonyok: Az átjárók és ajtók világítását fokozatos fényátmenettel kell kialakítani, hogy a tehenek ne ijedjenek meg. Kerüljük a vakító fényeket, amelyek közvetlenül a tehén szemébe világítanak.
- Alagútjellegű átjárók: A tehenek szívesen haladnak alagutakban, mivel oldalt tudnak tájékozódni. Fontos, hogy az alagutak jó megvilágítással rendelkezzenek és a végükön is legyen fény, hogy a tehén a világosság felé haladhasson. Az istállók kialakításánál nemcsak a fényviszonyokra kell fokozottan odafigyelni, a maximális tejhozam elérése érdekében az itatók elhelyezése is kiemelten fontos.
- Zavartalan kilátás és csoportkontaktus: A tehenek társas állatok, biztonságérzetük nagyobb, ha látják a többi egyedet. Fejőrobot használata esetén is fontos, hogy a tehén rálásson az istállóra és a társaira, még a roboton belül is. Éppen ezért a BouMatic GEMINI UP fejőrobotok fejőállás kialakítása mindkét oldal teljesen nyitott. Ezzel a megoldással a teheneket kevesebb stressz éri fejés közben, mivel látják társaikat.
- Nyugodt környezet: Csökkentsük a zajt és hirtelen mozgásokat az istállóban. A teheneket oldalról terelve, nyugodt, kiszámítható mozdulatokkal dolgozzunk, hogy jól lássanak minket. A fejőrobot ne végezzen hirtelen mozdulatokat, mert az megijesztheti az állatot. Ez elősegíti a nyugodt, stresszmentes fejést.
- Automatizált rendszerek viselkedéshez igazítása: Az etetőrobotoknak, trágyatolóknak vagy takarmánytoló robotoknak a tehén viselkedéséhez és látásához kell igazodniuk. Lassú, kiszámítható mozgással, zökkenőmentes fordulásokkal kell dolgozniuk – hirtelen mozdulatok nélkül!
- Színek alkalmazása: A tehén környezetében célszerű kék és zöld színt alkalmazni, mivel ezeket kellemesnek érzékelik.
Ha mindezt figyelembe vesszük az istállók és technológiai eszközök tervezésénél, stresszmentes és biztonságos környezetet teremthetünk a tehenek számára – ami kedvez a jóllétüknek és a termelékenységüknek.
